A holland társadalom-pszichológus, Geert Hofstede az IBM alkalmazottjaként a 60-as években kezdett először felméréseket végezni a cég 70 helyi irodájában világszerte. Vizsgálati területének fókuszába az a kérdés került, hogy miként működnek együtt az alkalmazottak a szervezet különböző szintjein. Mivel tudományos kutatásait képtelen volt vállalati állása mellett végezni, 1971-től kétéves alkotói szabadságra ment (sabbatical). A kutatási eredményekben ekkor jobban elmélyedve figyelte meg, hogy világszerte jelentős különbségek láthatóak az egyes kultúrák kommunikációja, konfliktuskezelése és a pozíciókhoz való hozzáállása között, azonban a felmérések eredményei egyes országokon belül szinte azonosak (Hofstede, 2011). Később hasonló vizsgálatokat végzett, és a lényeges információkat más, nemzetközi alanyoktól is bekérte, pl. egy svájci vállalati vezetőképző intézményen keresztül. Eredményei itt is megerősítették, hogy jellegzetes és jellemző társadalmi különbségek ismétlődnek és rajzolódnak ki kultúrák között, az IBM vállalati szűrőjétől teljesen függetlenül (Hoppe, 2004).
Kutatása végül hat különálló kultúrális dimenziót állapított meg.
E dimenziók: a pozícióból, beosztásból eredő távolság (Power Distance); egyéni ill. közösségi irányultság (Individualism/Collectivism); férfiasság ill. nőiesség (Masculinity/Femininity), amelyet másképpen feladat-irányultságként és személyirányultságként írt le (Task Orientation vs Person Orientation); a bizonytalanság elkerülése (Uncertainty Avoidance); hosszú- ill. rövidtávú irányultság (Long Term/Short Term Orientation); valamint az öröm és élvezet megengedése ill. elnyomása (Indulgence/Restraint).
Hofstede értelmezési kerete kritizálható, amiért nem megfelelően veszi figyelembe az egyéni különbségeket, és amiért esetleg túlzottan leegyszerűsítette a kutatási eredményeket.
Mégis, ezek a központiként leírt dimenziók kulcsot adnak ahhoz, hogy milyen elvárások mentén működnek külföldi ismerőseink és idegen közösségek például a munkahelyen, az iskolában vagy az egyetemen.
Szintén nem kell magyaráznunk néhány üvöltő különbséget kultúrák között bizonyos összehasonlításokban: a vietnámi, a kínai, az olasz és az amerikai máshogy fogja kifejezni különvéleményét, fog kezelni egy vásárlói panaszt, csoportban dolgozni egyetemi projekten vagy ünnepelni a hétvégi focimeccsen.
“Culture Does Not Exist - An Interview with Professor Geert Hofstede”. Centre for Intercultural Learning, hozzáférés: 2011
Hoppe, Michael H. (February 2004). "An Interview with Geert Hofstede". Academy of Management Executive. 18(1): 75–79.